Orális Xenleta ambuláns kezelés a közösségben szerzett bakteriális tüdőgyulladás (CABP): siker arány> 90%!

A Nabriva Therapeutics egy biogyógyszerészeti vállalat, amely innovatív fertőzésgátló gyógyszerek kifejlesztésével és kereskedelmi forgalomba készítésével foglalkozik súlyos fertőzések kezelésére. A közelmúltban a vállalat bejelentette, hogy a The Journal of Emergency Medicine-ben közzétették a Xenleta (lefamulin) új antibiotikumot (lefamulin) értékelő 3. fázisú LEAP2 klinikai vizsgálat adatainak post mortem elemzésének eredményeit. Az eredmények azt mutatták, hogy a közepesen súlyos vagy súlyos CABP- ben szenvedő betegeknél, beleértve a 65 éves vagy idősebb, társbetegségekben szenvedő idős betegeket, az orális Xenleta alkalmazása a járóbeteg-klinikán a fluorokinolon antibiotikum moxifloxacin (moxifloxacin) helyett 5 napig elkerülheti a kórházi kezelést. (Lásd: Orális 5 napos Lefamulin a járóbeteg-kezelés a közösség által szerzett bakteriális tüdőgyulladás: Post-hoc elemzése a Lefamulin értékelés tüdőgyulladás ellen (LEAP) 2 vizsgálat.)

2019 augusztusában az amerikai FDA jóváhagyta a Xenleta- t a CABP-ben szenvedő felnőtt betegek kezelésére. Érdemes megemlíteni, hogy a Xenleta az első intravénás és orális antibiotikum, amely az FDA által az elmúlt 20 évben jóváhagyott új hatásmechanizmussal rendelkezik. A CABP- ben szenvedő felnőtt betegek számára fontos, új, rövid távú és empirikus egy- szeres kezelési rendet jelent.

Dr. Frank LoVecchio, a tanulmány első szerzője és az Arizonai Egyetem és az arizonai Phoenix-i Cliton Orvostudományi Egyetem professzora azt mondta: "A CABP-kezelés szempontjából a megfelelő empirikus orális antimikrobiális terápia kezdeményezése a járóbeteg-klinikákon jelentős gazdasági előnyökkel járhat. És sikeres infekciókontroll. Ez az elemzés azt mutatja, hogy azoknál a betegeknél, akik kórházi kezelésre szorulnak, akár előrehaladott életkor, társbetegségek vagy nehezen kezelhető kórokozók miatt, az orális Xenleta 5 napos monoterápiás kurzusaként használhatók, mint fluorokinolon a járóbetegek számára A gyógyszerek alternatívái és a hatékony kezelés."

A LEAP- 2 vizsgálatban az orális Xenleta- t (600 mg 12 óránként, 5 naponta) és az orális moxifloxacint (400 mg 24 óránként, 7 naponta) hasonlították össze a tüdőgyulladás outcome study group (PORT) II- IV. kockázati fokozatú CABP felnőtt betegek ( fekvőbetegek és járóbetegek) hatásosságának és biztonságosságának kezelésére. A vizsgálat kétféle eredményértékelést alkalmazott: korai klinikai választ (ECR, végpont a kezelés során) és a kúra látogatását (TOC, kezelés utáni végpont). A post mortem analízis során a kutatók 310 járóbeteg-kezelést kezdeményező beteg adatait vizsgálták: 151 beteget Xenletával, 159 beteget pedig moxifloxacint kezeltek. Az egyes kezelési csoportok demográfiai jellemzői és kiindulási klinikai jellemzői alapvetően hasonlóak voltak, ami nagyjából tükrözte a CABP- betegek populációját. Ebben a kohorszban a járóbetegek 30%-a 65 éves vagy annál idősebb, és a járóbetegek mintegy 15%-a 75 éves vagy annál idősebb. A járóbetegek közül a legtöbb beteg (Xenleta, 77%; Moxifloxacin, 76%) legalább egy komorbiditási vagy rizikófaktor, mint például az életkor (65 éves vagy idősebb), a dohányzás története, a kórelőzményben a magas vérnyomás, a kiindulási májenzimszint emelkedése Magas, közepes és súlyos vesekárosodás, a kórtörténetében asztma/ krónikus obstruktív pulmonális betegség, kórtörténetében cukorbetegség vagy ritmuszavar áll fenn), a Xenleta csoportban a betegek 25% - ánál és a moxifloxacin csoport 29% - ánál legalább három komorbiditás vagy kockázati tényező volt.

A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy az ECR/TOC sikerességi aránya a Xenletát szóban vivő járóbetegek esetében nagyon magas volt (91%), amely hasonló volt a moxifloxacint vivő járóbetegekéhez (89%/90%), beleértve a III/IV PORT kockázati osztályba tartozó betegeket ( Xenleta, 89%/91% vs moxifloxacin, 88%/91%), a CURB- 65 pontszámmal rendelkező betegeknél 2– 3 (Xenleta, 87%/90% vs moxifloxacin 82%/88%). Ezen túlmenően a járóbetegek körében a TOC sikerességi aránya a Xenleta csoportban (91%) és moxifloxacin csoport (90%) későbbi nyomon követésig (30±3. nap) tartották fenn.

A tüdőgyulladás olyan tüdőfertőzés, amely súlyos és halálos lehet, különösen idős, társbetegségekben szenvedő betegeknél. Az Egyesült Államokban évente körülbelül 5 millió tüdőgyulladásos eset van. A tüdőgyulladás a kórházi kezelés ötödik vezető oka és a fertőzéssel összefüggő halálesetek egyik vezető oka. Streptococcus pneumoniae a leggyakoribb oka a bakteriális tüdőgyulladás az Egyesült Államokban. A SENTRY Antimikrobiális Monitoring Program adatai szerint az Egyesült Államokban a Streptococcus pneumoniae körülbelül 30-60% -a (régiótól függően) rezisztens a makrolid antibiotikumokra. Egy nemrégiben megjelent publikációban ezeket az eredményeket megerősítették; a makrolid-rezisztens Streptococcus pneumoniae lényegesen gyakoribb a járóbetegek és a fekvőbetegek körében, az amerikai kórházakból származó 329 izolátum között 2018-2019 között , Az arányok 45,3% és 37,8% között vannak. A makrolidok mellett a fluorokinolonok a CABP másik gyakori kezelése. Ez a széles spektrumú gyógyszer hatékony lehetőség; a fluorokinolonoknak azonban jelentős biztonsági problémáik vannak.

A Xenleta az egyesült államokbeli és az Európai Unió által az elmúlt 20 évben a kórházi bakteriális tüdőgyulladás (CABP) kezelésére jóváhagyott első új antibiotikum-kategória. A gyógyszer új hatásmechanizmussal rendelkezik, és hatásos a KAP/CABP leggyakoribb kórokozói ellen. In vitro aktív, és alacsony a gyógyszerrezisztencia kialakulásának tendenciája. A Xenleta piaci jóváhagyása jelentős előrelépést jelent az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben. A gyógyszer rövid kezelési rendje, az egyszeri gyógyszeres kezelés, valamint kétféle intravénás és orális készítmény áll rendelkezésre, amelyek a KAP/ CABP szabványát biztosítják. Fontos és sürgősen szükséges empirikus kezelési lehetőségek az antimikrobiális kezelés alapelvei alapján.

A Xenleta hatóanyaga a lefamulin, amely úttörő, rendszerszintetikusan alkalmazott, félszintetikus pleuromutilin antibiotikum, amely gátolhatja a bakteriális fehérjék szintézisét, és kötése nagy affinitással és magas specifikussággal rendelkezik. És más molekuláris helyen fordul elő, mint más antibiotikumok. A Xenleta hatásmechanizmusa eltér a többi jóváhagyott antibiotikumtól, ami alacsonyabb rezisztenciát és keresztrezisztenciát eredményez β-laktám, fluorokinolon, glikopeptid, makrolid és tetraciklin antibiotikumokkal. A Xenleta célzott in vitro aktivitási spektrummal rendelkezik, amely képes felvenni a harcot a KAP/ CABP- hez kapcsolódó leggyakoribb patogén Gram- pozitív, Gram- negatív és atipikus kórokozókkal, ami összhangban van az antibakteriális kezelés elveivel.

Ami a gyógyszeres kezelést illeti, a Xenleta szájon át (600 mg 12 óránként) és intravénás infúzióban (150 mg 12 óránként) rövid, 5-7 napos kúra alatt adható. A klinikusok intravénás vagy orális kezelést végezhetnek a beteg kezelésének megkezdésekor, hogy elkerüljék a kórházi kezelést, vagy áttérhetnek az intravénás kezelésről a szájon át történő kezelésre, ami felgyorsíthatja a mentesítést. Jelenleg a tüdőgyulladásban szenvedő betegek kórházi tartózkodásának átlagos időtartama 3-4 nap. A kórházi kezelés vagy a korai mentesítés elkerülése előnyös a betegek számára, és nagyban megtakaríthatja az egészségügyi rendszer költségeit.